Mexikó immateriális kulturális öröksége

Az UNESCO által elismert mexikói kultúra elemei

Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) a világörökségi helyek jegyzékének megőrzése mellett egyben felsorolja az Emberiség szellemi kulturális örökségének listáját. Ezek olyan hagyományok vagy élő kifejezések, amelyeket nemzedékeken áthaladnak szóbeli hagyományok, előadóművészetek, társadalmi gyakorlatok, rituálék, ünnepi események, vagy a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok formájában. Ezek a mexikói kultúra vonatkozásai, amelyeket az UNESCO az emberi szellemi kulturális örökség részének tekinti:

• 01/08

  Mariachi, String Music, Song és Trombita

  A mexikói Jalisco származásából származik, a mariachi a hagyományos zenei stílus és a mexikói kultúra alapvető eleme. A hagyományos Mariachi együttesek közé tartoznak a trombiták, a hegedűk, a vihuela és a "guitarrón" (basszusgitár), és lehetnek négy vagy több zenészek, akik charro jelmezeket viselnek. A modern Mariachi zene széleskörű repertoárját tartalmazza az ország különböző területeiről és zenei műfajairól.

• 02/08

  Parachicos a Chiapa de Corzo hagyományos januári ünnepén

  A Parachicos tánca a Chiapa de Corzában, Chiapas államban, a Fiestas de Enero (januári fesztivál) lényeges részét képezi. Ezeket a táncokat a hagyományos fesztiválon ünnepelt szentek közös ajándékának tartják: Esquipulas Urunk, Szent Antal Abbot és Szent Sebastian, az utóbbit különösen nagyra becsülik. A táncosok faragott fából készült maszkokat, fejdíszöket és élénk színű borokat hordanak. A gyerekek részt vesznek az ünnepeken, a táncban való részvétel révén. Az UNESCO szerint: "A Parachicos tánca a Nagy Ünnepi ünnepségen átfogja a helyi élet minden területét, elősegítve a közösségek, csoportok és egyének kölcsönös tiszteletét".

• 03/08

  Pirekua, a P'urhépecha hagyományos dala

  A Pirekua a Michoacán állam őshonos Purepecha közösségeinek tradicionális zenéje, amelynek eredete a 16. századból származik. Ez a zenei stílus az őslakos kultúra, különösen a nyelv és a spanyol gyarmati sztringek és szélhangszerek keveredésének eredménye. Az énekesek, a pireris néven énekelnek az őshonos és a spanyol nyelveken, és a szövegek számos témával foglalkoznak, a szerelemről és udvarlásról, a társadalomról és a politikáról alkotott elképzelésekről, valamint a történelmi eseményekről való megemlékezésről. A dalok a csoportok közötti párbeszédet alkotják, amely énekel, a társadalmi kötelékek létrehozását és megerősítését.

  Hallj egy példát egy Pirekua dalra: Rosa de Castilla (Los Folkloristas) (YouTube)

• 04/08

  Hagyományos mexikói konyha

  A hagyományos mexikói konyha központi szerepet játszik azoknak a közösségeknek a kulturális identitásában, akik nemzetségről nemzedékre gyakorolják és továbbítják. Az olyan gazdálkodási technikák, mint a milpa és a főzési folyamatok, mint a nixtamalization, valamint a speciális eszközök, a rituális gyakorlatok és a közösségi szokások, mind része a mexikói konyha alkotó átfogó kulturális modellnek. A kulináris szokásokat már nemzedékeken átadták át, és biztosítják a közösségi kohéziót, mivel a csoport identitása az élelmiszer-előkészítés révén fejeződik ki. Lásd az Oaxacan Cuisine és a Yucatecan Cuisine példákat.

• 05/08

  Az őshonos ünnepség a halottak számára

  Az El Día de Los Muertos ( a halottak napja ) különleges alkalom, amikor a mexikóiak emlékeznek és tisztelik családjukat és barátaikat, akik továbbhaladtak. Az ünnepségek minden évben október 31-től november 2-ig tartanak. A halottak szellemei úgy gondolják, hogy visszatérnek ebben az időben, hogy meglátogassák rokonaikat és szeretteiket, akik különleges ajánlatokat készítenek nekik.

• 06/08

  A Voladores rituális ceremóniája

  A Voladores ("repülő emberek") ünnepségen számos etnikai csoport által végrehajtott termékenységi tánc Mexikóban és Közép-Amerikában, de különösen a Veracruz államban található Totonac-emberek között. A rituálé öt férfi és egy nagyon magas pólus. A résztvevők táncolják a pólust, aztán felmászják. Négy férfi lerázódik a pólusról, és a pólus körül feltekercselt kötelekkel felfelé felfüggesztve a levegőbe kerülnek. A rituálé célja, hogy tisztelje a földet, az idő múlását és a csoport helyét a világegyetemben.

• 07. 08

  Tolimán nép emlékhelyei és életmódja

  Queretaro állam Otomi felszólalói maguk a Chichimecas leszármazottai, és szent terület őrzőiként tekintik magukat. Olyan hagyományokat fejlesztettek ki, amelyek egyedülálló kapcsolatot képviselnek helyi topográfiájukkal és ökológiájukkal, évente zarándokokat, őseiket tiszteletben tartják és közösségüket ünneplik. A "Tolimán Otomí-Chichimecas nép emlékhelyei és élővilágának hagyományai: Peña de Bernal, szent terület őrzője" 2009-ben az UNESCO 2009-es immateriális kulturális örökségének listáján szerepelt.

• 08. 08

  Charreria Equestrian Tradition

  Néha Mexikó nemzeti sportja, a charrería (vagy la charreada) olyan hagyomány, amely a Mexikóban élő állattartó közösségek gyakorlatából fejlődött ki. A charros és a charras bemutatja készségüket a roping, a reining és a lovaglás. Az általuk viselt felszerelést, valamint a gyakorlathoz szükséges felszerelést, például a nyerget és a nyeregtesteket a helyi kézművesek tervezik és gyártják, ami a hagyományos gyakorlat további elemeit képezi. Charrería a közösség azon személyiségének létfontosságú aspektusa, aki ezt gyakorolja.