Ha Dél-Amerikába utazik, tudnia kell, hogy évente mennyi földrengés van, amely sztrájkol a kontinensen. Míg egyesek úgy tekintenek a földrengésekre, mint esetleges események, évente több mint egymillió földrengés fordul elő - bár ezek nagy része olyan kicsi, hogy még mindig nem tudnak. Mégis, mások percekig tartanak, amelyek óráknak tűnnek, és jelentős változásokat okozhatnak a tájban, míg mások hatalmas katasztrofális események, amelyek súlyos pusztulást és életveszteséget okoznak.
A Dél-Amerikában bekövetkező főbb földrengések, különösen a "Tűzgyűrű" peremén, olyan szökőárt okozhatnak, amely a chilei és a perui partok mentén összeomlik, és az egész Csendes-óceánon Hawaiin, a Fülöp-szigeteken és Japánban hatalmas hullámokkal néha több mint 100 láb magas.
Ha a tömeges pusztítás természetes erőkből származik a Földön, akkor nehéz elképzelni és elfogadni a károkat és a pusztítást. A túlélés megkönnyíti számunkra, hogy valaha is túlélhessünk egy másikat, és mégis nincs vége a földrengéseknek. A szakértők azt javasolják, hogy saját földrengést készítsenek. Előfordulhat, hogy nincs előre figyelmeztetés, de ha készen áll, könnyebben juthat hozzá a tapasztalathoz, mint mások.
Mi okozza a földrengéseket Dél-Amerikában
A földrengés vagy a földrengés-aktivitás világszerte két nagy régió van. Az egyik a hegyvidéki öv, amely Európán és Ázsián átszeletelve, míg a másik a Csendes-óceán körülötte fekvő kör-csendes-óceáni öv, amely Észak-Amerika és Dél-Amerika, Japán és a Fülöp-szigetek nyugati partvidékét érinti. a Csendes-óceán északi szélei.
Az övek mentén fellépő földrengések akkor fordulnak elő, amikor két, a föld felszínénél lévő tektonikai lemez ütközik, elterjed, vagy egymás mögé csúszik, ami nagyon lassan vagy gyorsan megtörténhet. Ennek a gyorsabb tevékenységnek az eredménye a hatalmas energiamennyiség hirtelen felszabadulása, amely hullámmozgásra vált.
Ezek a hullámok átjutnak a földkéregen, ami földmozgást okoz. Ennek eredményeként a hegyek felemelkednek, a talaj leesik vagy kinyílik, és a közelben lévő épületek összeomlanak, a hidak pattanhatnak, és az emberek meghalhatnak.
Dél-Amerikában a kör-csendes-óceáni öv része tartalmazza a Nazca és a dél-amerikai lemezeket. Körülbelül három hüvelyk mozgás történik ezek között a lemezek között minden évben. Ez a mozgás három különböző, egymással összefüggő esemény eredménye. Körülbelül 1,4 hüvelyk a Nazca lemez csúszósodik Dél-Amerikában, ami mély nyomást teremt, amely vulkánokat eredményez; további 1,3 hüvelyk be van zárva a tányér határán, Dél-Amerika összenyomva, és minden száz évben nagy földrengések alatt szabadul fel; és egy hüvelyk egyharmada folyamatosan sodorja Dél-Amerikát, az Andok építését.
Ha a földrengés a víz közelében vagy víz alatt történik, akkor a mozgás a szökőárként ismert hullámcselekedetet idézi elő, amely hihetetlenül gyors és veszélyes hullámokat eredményez, amelyek tornyosulhatnak és több tucat métert is képesek lerohanni.
A földrengések skála megértése
Az elmúlt években a tudósok jobban megértették a földrengéseket, ha műholdon keresztül tanulmányozták őket, de az időskorú Richter Magnitude Scale még mindig igaz, hogy megértse, mekkora nagyságú ezek a szeizmikus tevékenységek.
A Richter Magnitude Scale olyan szám, amelyet egy földrengés méretének mérésére használnak, amely az egyes rengések nagyságát vagy mércéjét adja a fókuszba küldött szeizmikus hullámok erősségének szeizmográfiáján.
A Richter Magnitude Scale mindegyike egy olyan földrengést jelent, amely harmincegyször olyan erőteljes, mint a megelőző teljes szám, de nem használják fel a kár felmérésére, hanem a nagyságra és intenzitásra. A skálát felülvizsgálták, így már nincs magasabb korlát. A közelmúltban egy másik mérföldkőnek nevezett Moment Magnitude Scale-t készítettek a nagy földrengések pontosabb tanulmányozására.
A földrengések fő története Dél-Amerikában
Az Egyesült Államok Geológiai Felmérése (USGS) szerint 1900 óta a legnagyobb földrengések között Dél-Amerikában a legnagyobb, 9,5-ös minősítésű, pusztító Chilei részek történtek 1960-ban.
Egy másik földrengés történt Ecuador partján, az Esmeraldas közelében, 1906. január 31-én, 8,8 nagyságú. Ez a földrengés 5 mérföldes helyi szökőárt termelt, amely 49 házat ásott meg, 500 embert halt meg Kolumbiában, San Diegóban és San Franciscóban, és 1906. augusztus 17-én egy 8,2-re eső rengés Chilében, de elpusztította Valparaíso.
Emellett más jelentős rengések:
- 1970. május 31-én Peruában a 7,9-es nagyságrendű földrengés 66 000 embert okozott, és 530,000 dollárt károkat okozott, és újra elpusztította Ranrahirca falut.
- 1970. július 31-én 8 nagyságú földrengés érte Kolumbiát.
- 1994. június 9-én Bolívia 8,2-re rázkódott.
- 1999. január 25-én egy 6,2-es rengés Kolumbiát érintette.
- A part menti Peruot 2001. június 23-án 7,5-es rengés sújtotta.
- 2004. november 15-én egy 7,2-es földrengés tört ki Kolumbia nyugati partján, Chocó közelében.
- 2007. augusztus 15-én 8,0 földrengés érte el San Vicente de Cañete-t, Lima-t, Peru-t.
- 2015. szeptember 16-án egy 8,3-os földrengés csapódott le az Illapel-ből, Chile-ből.
- 2016. április 15-én 7,8-os földrengés csapott Ecuador partjainál Muisne környékén, Guayaquil pusztulása miatt.
Ezek nem csak Dél-Amerikában rögzített földrengések. A kolumbiai előtti időkben nem találhatók meg a történeti könyvek, ám a Columbus Christopher utazásait követően megfigyelhetők, a Venezuela 1530-as földrengésétől kezdve. Az 1530 és 1882 között bekövetkezett földrengések részleteiről olvashat az 1986-ban eredetileg megjelent dél-amerikai városok megsemmisüléseiről.