Az ír dal "Carrickfergus", mint a "Bárcsak én voltam ...", az egyik legismertebb panasz a "auld ország". Aki nem hallotta ezt a szívbemászó emléket otthonról a száműzetésben öregített ember, aki arra törekedett, hogy az emigráns napjai vége legyen, csak hogy ismét Carrickfergusban, Antrim megyei állomáson legyenek . Nos, nem, nem? Annak ellenére, hogy Carrickfergus ma nem olyan város, amely számos nosztalgiát idéz elő, a híres kastély ellenére.
A "Carrickfergus" egyike azoknak a tipikus daloknak, amelyek népszerűek az " ír diaszpórában ", éneklik az ország (vagy akár őseik) országának dicséretét, és elszaladnak a látszólag leküzdhetetlen távolságból (és a szeretteiknek, egy tisztességes szobalány is). Még mindig és mindig is rendkívül népszerű lesz az ír-amerikaiakkal, akik átmennek a teljes szövetdobozokon, amelyek sírnak. Bár manapság repülhet Írországba egy tisztességes éjszakai árért New Yorkban.
By the way, a "Carrickfergus" egyike a "Kár a szegény emigráns" műfaj egyikének, amely egy ír város névjegyzése közben nem jelzi, hogy az énekes valóban fenyeget. Tehát teljes meggyőződéssel lehet énekelni Melbourne-ben, Montreálban, Manhattanben vagy Manchesterben. Egy dal, amely mindent megkötni, mondani.
"Carrickfergus" - a dalszöveg
Bárcsak Carrickfergusban lennék,
Csak éjszakákra Ballygrantban
A legmélyebb óceánon úszok,
Szeretem megtalálni
De a tenger széles és nem mehetek át
És én sem a szárnyak repülni
Bárcsak találkozhatnék egy jóképű hajóstallóval
Hogy átvigyelek, szerelmemre és meghalni.
A gyermekkori napok szomorú tükröződéseket hoznak
A boldog idők óta régen töltöttem,
Fiatalkorú barátaim és a saját kapcsolataim
Most már mindannyian áthaladtak, mint az olvadó hó.
De a napot a végtelen barangolásban töltem,
Puha a fű, az ágyam ingyenes.
Ah, hogy visszatértem Carrickfergusba,
Azon a hosszú úton a tenger felé.
De Kilkennyben jelentették,
Márvány köveken olyan fekete, mint a tinta
Az arany és az ezüst támogatta őt,
De nem fogok többet énekelni, amíg nem kapok inni.
Mert ma részeg vagyok, és ritkán józan vagyok,
Egy szép rover a városból a városba,
Ó, de most beteg vagyok, napjaim vannak számozással,
Jöjjenek el mindazok a fiatal férfiak, és feküdjetek le.
"Carrickfergus" ... Mi a történet?
Nyilvánvaló, hogy a "Carrickfergus" egy ír népdal, amelyet Carrickfergus városa neveztek el - bár Kilkennyt is elnevezték, és végső soron a tényleges helyszín Írországban nem feltétlenül következménye. A történet egyszerű - az ember valahol ül (feltételezhetően sírva az itallal), panaszkodik, hogy távol van tőle, ismét visszatérni szeretne. De ő öreg, és esélye van, hogy meghal a száműzetésben. Természetesen boldogtalan. Vége a történetnek.
Adjon hozzá pár virágot, és a tipikus emigráns dal ... népszerű a tömegekkel.
Ki írta a "Carrickfergus" -t?
Teljesen fogalmam sincs ... azt mondtam, hogy a "Carrickfergus" -t egy régi ír nyelvű dalra " Do bhí bean uasal " (szó szerint "There Was a Noblewoman") írták le, talán Cathal Buí Mac Giolla Ghunna (1745-ben meghalt) . Ezt a dalt a XIX. Század közepén Corkban nyomtatták, de a dalszöveg nem otthonra vágyott, hanem egy csavargó férjével, büdös módon.
Hasonlítsd össze a fenti szövegeket ... gyors, nincs értelme.
Azt is azt javasoltam, hogy a "Carrickfergus" legalább két különálló dal amalgája, amely elmagyarázza a konzisztens narratíva hiányát, és Kilkenny hirtelen (értelmetlen) megemlítését, egy nem szekvenciát, ha valaha is volt. George Petrie "Ancient Music of Ireland" című könyve (1855) például egy "The Young Lady" dalt írt, amelynek szövegét részben a "Carrickfergus" -on találja meg.
A modern változat oka a Peter O'Toole színésznek, a történet azt mutatja, hogy énekelte Dominic Behan-nak, aki leírta a szavakat, kicsit rögtönzött és felvett egy felvételt az 1960-as években. Tudva, hogy az O'Toole milyen általánosan tartja magát a valóságtól, néha lehetett volna néhány dal, amelyre egy ódzkodó sört készítettek.
Bármi legyen is a történet ...
A "Carrickfergus" -ot olyan előadóművészek, mint Joan Baez, Bryan Ferry, Dominic Behan, Charlotte Church, The Clancy Brothers, De Dannan, The Dubliners, Katherine Jenkins (igen, a klasszikus énekes, Keating, Brian Kennedy, Loreena McKennitt, Van Morrison és Bryn Terfel. Jó hatást gyakorolt a "Waking the Dead" bűncselekmény drámája "Blind Koldus" című epizódjában is. Még a német Scooter zenekar is tartalmazott egy hélium hangú változatot a "Where the Beats" dalban. És persze, Loudon Wainwright III énekelte a "Boardwalk Empire" záró szavai fölött.